Kőzetgyapot vagy polisztirol?
Lábazati hőszigetelés
Talajon fekvő padló
Pincefal szigetelés
Pince födém hőszigetelés
Árkád feletti hőszigetelés
Külső fal utólagos hőszigetelése
Lapostető hőszigetelés
Magastető hőszigetelés
Kőzetgyapot vagy polisztirol szigetelés legyen?
„Lélegző falak” – ez a kifejezés bár nem műszaki fogalmat takar, gyakran alkalmazzák. A „fal lélegzésén” azt értjük, hogy a belső levegő pára tartalma, vagy vízszigetelés nélküli falak esetében a talajpára diffúziós úton, a külső falon keresztüli távozik. Olyan esetben, amikor törekszünk arra, hogy a külső falakon keresztül tudjon távozni nedvesség, ott kőzetgyapot hőszigetelést javasolt alkalmazni. Minden más esetben a pénzügyileg kedvezőbb polisztirol hőszigetelés (EPS) is megfelelő tud lenni.
Hagyományos polisztirol szigetelés, vagy grafit adalékos polisztirol szigetelés legyen?
Az utóbbi években itthon is elterjedt a grafitos hőszigetelés, amit sok esetben csodaszernek tekintenek, de nem árt tisztában lenni hogy miben különbözik a hagyományos polisztirol hőszigeteléstől, illetve hogy mikor érdemes alkalmazni. Mint ahogy a neve is mutatja, a grafitos polisztirol hőszigetelés gyártása során grafit port adagolnak a hőszigetelésbe, ami által annak hővezetési tényezője -és ezáltal a hőszigetelő képessége is- kedvezőbb lesz. Ebből következően a grafit adalékos hőszigetelés kb. 20 %-al jobban szigetel, mint egy megegyező vastagságú, normál polisztirol hőszigetelésnek. Ezért akkor érdemes grafit adalékos hőszigetelést alkalmazni, ha a felkerülő hőszigetelés vastagsága valamilyen fizikai akadály miatt korlátokba ütközik (pl.: ereszcsatorna, külső klima egység, stb.).
Hőhidak
Koszorúk, nyílásáthidalók, vasbeton pillérek hőszigetelésére az extrudált polisztirolhab hőszigetelés (XPS) vagy a formahabosított expandált polisztirolhab hőszigetelés megfelelő anyag, ráadásul zsaluzatba helyezhető és vakolható. Üregeknél, hézagoknál a hőszigetelő anyagokkal szemben követelmény a jó térkitöltő képesség.
A piacon óriási választékban kínálják a különféle hőszigetelő anyagokat. Nagyon sokszor hibás a döntés, hiszen legtöbbször a legolcsóbb hőszigetelő anyagot választják, ami természetesen az adott épületszerkezet hőszigetelésére nem a legmegfelelőbb. A téli hideg miatt az épületek sokaságában jelentkezik páralecsapódás, penészesedés, továbbá magas az energiafogyasztás és jelentősek az épületkárok is. Ezek alapján sorra vesszük, hogy a különböző épületszerkezetekhez milyen hőszigetelő anyagok javasoltak.
Szigetelés után az ingatlan energetikai besorolása is javulhat!
Lábazati hőszigetelés
Ha a lábazat vízszigeteléssel nem védett, akkor csak zárt cellaszerkezetű, fagyálló extrudált hőszigetelő lapok (XPS) illetve formahabosított expandált hőszigetelő lap alkalmazható. Ezek a hőszigetelő anyagok általában színükben eltérnek a nem fagyálló, fehér színű (EPS) hőszigetelő lapoktól.
Talajon fekvő padló hőszigetelése
Csak a megfelelő nyomószilárdságú, tömbhabosított vagy formahabosított expandált polisztirol hőszigetelés (EPS), illetve extrudált polisztirolhab hőszigetelés (XPS) hőszigetelő anyagok beépítése javasolt.
Pincefal szigetelés
Itt nem csak a hőszigetelésre kell koncentrálni. Elsősorban olyan anyagok javasoltak a pincefalak külső oldali hőszigetelésére, amelyek a talajnedvesség elleni szigetelés mechanikai védelmét is ellátják. Ezek a zárt cellaszerkezetű extrudált hőszigetelő lapok (XPS)
Pincefödém hőszigetelése
Hőszigetelésként a pincefödém alsó oldalán vakolható expandált hőszigetelő polisztirolhab (EPS), vagy szerelhető, üvegfátyollal társított kőzet- vagy üveggyapot hőszigetelés beépítése javasolt. A födém felső oldali, esetleges lépéshanggátló hőszigetelés úsztató rétegének hőszigetelő képességét a pincefödém hőátbocsátási tényezőjének számításánál célszerű figyelembe venni.
Árkád feletti födém hőszigetelése
A hőszigetelés a pincefödémnél leírtak szerint történik, de a hőszigetelést vakolni, vagy burkolni szükséges. A hőszigetelési vastagság azonban jelentősen nagyobb legyen, mint a pincefödémek esetén, hiszen a téli külső hőmérséklet alacsonyabb, mint a fűtetlen pincében.
Külső fal utólagos hőszigetelése
Az önmagukban nem megfelelő hőszigetelő képességű falak esetében jelentős javulás érhető el vakolt vagy burkolt hőszigetelő anyagok alkalmazásával. A vakolt expandált polisztirolhab hőszigetelés(EPS) a nagyobb tömegű falazatoknál a páraáteresztő, vakolt kőzetgyapot valamennyi falazati anyagnál alkalmazható.
Az átszellőztetett, légréteges szerelt homlokzatok vázszerkezete között a kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazható. Az előtétfalas homlokzatkialakítás mind az átszellőztetett hőszigetelés, mind az átszellőztetett légréteges megoldásban, téli nyári időszakban egyaránt rendkívül kedvező megoldást nyújt.
Lapostető hőszigetelés
Az egyhéjú tetőszerkezeteknél használt anyagokkal szemben nemcsak a hőszigetelő képesség fontos követelmény, hanem a lépésállóság is. A lejtésadó hőszigetelő rétegként elterjedt a monolit könnyűbeton és habcement, de a lejtésbe vágott expandált polisztirolhab hőszigetelés és a kőzetgyapot hőszigetelés is jó választás. Eltérő terhelésnek és igénybevételnek kell megfelelniük a nem járható és a hasznosított lapostetők (terasztetők, zöldtetők, parkolótetők) esetében alkalmazott hőszigetelő anyagoknak, ezért a megfelelő nyomószilárdságú anyag kiválasztása követelmény. Egyenes rétegrendű lapostetők hőszigetelésére a lépésálló üveggyapot hőszigetelés, kőzetgyapot hőszigetelés vagy az expandált polisztirolhab hőszigetelés alkalmazható.
Fordított rétegrendű lapostetők hőszigetelésére kizárólag egy rétegben fektetett extrudált polisztirolhab hőszigetelés alkalmazható. Tetőfelújításoknál elsősorban a kőzet vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazása javasolt, mivel a nyitott szálszerkezet kiegyenlíti a nedves rétegekben keletkező páranyomást. Kéthéjú tetőszerkezeteknél az átszellőző légréteg miatt az átszellőztethető kőzet- vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazása indokolt. Ez esetben a lépésállóság nem követelmény.
Magastető hőszigetelés
A padlásfödémen alkalmazott hőszigetelő anyag fajtáját és típusát alapvetően meghatározza a födém anyaga (fafödém vagy szilikátbázisú), illetve hogy a padlás járható vagy sem. Fafödémeken tilos párazáró jellegű polisztirolhabot vagy párazáró jellegű fóliát, illetve burkolatot alkalmazni! Nem járható padlásfödémek esetén a kőzet- vagy üveggyapot filc hőszigetelés beépítése páraáteresztő póruszáró fóliával letakarva javasolt.
Tetőtér-beépítés esetén a ferde szerkezet a következőképpen hőszigetelhető:
– A szarufák feletti hőszigetelésre csak speciális, nagy nyomószilárdságú poliuretánhab szigetelés, extrudált polisztirolhab szigetelés vagy kőzetgyapot hőszigetelés alkalmazható.
– A szarufák közötti hőszigetelés esetén általánosan elterjedt volt a kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelés felette pedig az átszellőztetett légréteg.
Ma már a szarufák közeit kőzet- vagy üveggyapot hőszigeteléssel kitöltik, és a szarufa alsó síkján, a vízszintes váz között már második réteg kőzetgyapot, vagy üveggyapot hőszigetelés is készül. A hőszigetelés felső síkján páraáteresztő, póruszáró réteget építenek be, amíg a belső oldali hőszigetelés alsó síkján helyezkedik el a párazáró réteg.